A víz emlékezete
A víz befogad, tárol, majd továbbad jeleket
A különféle információk vízre gyakorolt hatásait speciális vizsgálati módszerek segítségével ki lehet mutatni, és akár láthatóvá is lehet tenni. A bizonyításhoz két Petri-csészét (lapos, kerek, átlátszó, laboratóriumokban használt üvegedények) feltöltünk egy baktériumok számára tápanyagot tartalmazó, gélszerű anyaggal.
Ezt követően a Petri-csésze közepébe beinjekciózzuk a kiválasztott baktériumtörzset. Ahogy a baktériumok szaporodni kezdenek, különböző mintázatokat képeznek: néha szélesen szétágazó alakzatokat, néha kicsi, egyenes vonalakat. A kísérlet során az ismétléseknél minden paraméter változatlan marad, a tápanyag elkészítéséhez használt víz információs tartalmát leszámítva.
Ezt a Petri-csészés kísérleti módszert az izraeli fizikus, Eshel Ben-Jacob professzor fejlesztette ki. Fotósorozata (1998) azt dokumentálta, hogy melyek azok a hatások, melyek a víz különböző információtartalma esetén a baktériumok növekedését befolyásolják.
A kísérletben, melyet Ben-Jacob végigfotózott,
•az 1-es számú tápanyag kezeletlen vízzel készült,
•a 2-es számú tápanyag pedig olyan vízzel, amely meghatározott ideig elektromágneses jeleknek volt kitéve.
Az eredmények világosan kimutatták, hogy a kezeletlen mintához képest a kezelt minta (2-es számú tápanyag) esetében szignifikánsan felgyorsult a baktériumok szaporodása, valamint teljesen más formációkat alkottak.
Ezekkel a kísérletekkel Eshel Ben-Jacob professzornak sikerült több, a víz információs tulajdonságaira vonatkozó kérdést megválaszolni, és a következőket bizonyítani:
- A víz reagál a környezetéből érkező jelzésekre;
- A víz a memóriához hasonlóan tárolja ezeket az információkat, és később emlékezik a történésekre és a szignálbehatásokra;
- Az élőlények (baktériumok) reagálnak a víz változásaira.
Kimutatható vajon a vízben található információ fizikai mérőeszközökkel?
Eddig még nem publikáltak olyan fizikai eljárást, amely ennek a követelménynek megfelelne.
Még a legfinomabb fizikai mérőműszerek is nagyságrendileg pontatlanok olyan jellemzők közvetlen méréséhez, mint a víz információja és struktúrája.
Ezért nagy a jelentősége Ben-Jacob professzor bizonyítási módszerének. Fizikusként, és az Izraeli Fizikai Társaság egykori elnökeként brilliáns tudományos felfedezést tett.
Ben-Jacob a mérési feladatot fizikai mérőműszerek helyett élő organizmusokra (baktériumokra) bízta. A professzor szerint a baktériumok legalább 1000-szer érzékenyebben reagálnak bármely máig ismert mérőműszernél.
Fotói, melyek művészeti alkotásnak is tűnhetnek, egyértelmű válaszokat sugallnak.
How and where the information storage in water could take place stiA kérdés, hogy hol és hogyan történik az információtárolás a vízben, jelenleg még megválaszolatlan.
Itt térhetünk újra vissza Johann Granderhez, aki meg volt győződve az állatok finomérzékelésének jelentőségéről. Rámutatott, hogy a méhek is különösen jó „biológiai mérőműszerek”: egy kísérlet során bebizonyította, hogy képesek megkülönböztetni egymástól az élénkítetlen és az élénkített vizet. A kísérlet pontossága meghaladta a 95%-ot.
>> Eshel Ben-Jacob professzor 2015 július 5-én váratlanul elhalálozott - nyugodjék békében!
Image Gallery
https://www.grander-hungaria.com/grander/vizkutatas/alapkutatasok/a-viz-emlekezete#sigProIdbd632abe5b